Egyszerűen szeretem a régi dolgokat. Megértem a gyűjtőket, tisztelettel tudok mindenkire nézni, aki az energiáját, az idejét, a pénzét valamilyen témának szenteli, és szenvedélyesen gyűjt valamit. Ha senki semmit nem rakott volna el, honnan tudnánk, miben jártak nagyszüleink, vagy az ő szüleik. Az akkori jóval lassabb világban egy egy tárgynak hosszabb volt az élete, nagyobb volt a megbecsültsége, míg ma a pár év alatt eltűnnek tárgyak, sőt akár egy komplett technika. A facebookon tűnt fel egy egy fotón a pecsét kartyanaptarak.hu. Rákerestem, és egy nagyon érdekes oldalt találtam. A régi kártya naptárak eltűnt márkákat, rég nem látott üzleteket hoznak vissza az emlékezetembe. Igazi időutazás, és szinte már el is felejtetem a zöld szombatokat.
